Sokan nem tudják, hogy a hűtőkamrák építése nemcsak beruházási költséget jelent, hanem jogszabályi kötelezettségeket is hoz magával. Most bemutatjuk, miért lehet érdemesebb hűtőszekrények mellett dönteni a kisebb konyhákban.

A jogi háttér röviden

Az EU F-gáz rendelet (517/2014/EU) alapján minden olyan hűtőberendezést, amelynek hűtőközeg-töltete meghaladja az 5 tonna CO₂-egyenértéket, kötelező időszakos szivárgásvizsgálatnak alávetni.

• 5–50 tCO₂-eq között: évente kötelező vizsgálat.
• 50–500 tCO₂-eq között: félévente kötelező vizsgálat.
• 500 tCO₂-eq felett: negyedévente kötelező vizsgálat.

A hűtőszekrények tipikus töltete néhány száz gramm → ez messze a határ alatt van, így nincs vizsgálati kötelezettség.

A hűtőkamrák viszont gyakran több kg hűtőközeget tartalmaznak → gyorsan elérik a határértéket.

Konkrét példa: két 2 m³-es kamra R404A-val

• R404A GWP-je: 3922 (azaz 1 kg R404A = 3,922 tonna CO₂-egyenérték).
• Két 2 m³-es kamra tipikus töltete: 8–12 kg R404A.
• Ez kb. 32–47 tonna CO₂-egyenérték.

???? Következmény: már 5 tCO₂-eq felett kötelező a vizsgálat, tehát a fenti példában mindenképpen kötelező az éves szivárgásellenőrzés.

Költségek és kockázatok

• Egy ilyen vizsgálat ára Magyarországon jellemzően 20–50 ezer Ft / alkalmanként, és minden egyes vizsgálatot dokumentálni kell.
• Ha az üzemeltető elmulasztja a vizsgálatot, a hatóság 100 ezres–milliós bírságot szabhat ki.
• Ez plusz adminisztrációt, időráfordítást és folyamatos kockázatot jelent.

Összegzés – miért érv a hűtőszekrény?

• A hűtőszekrények töltete jóval kisebb → nem kell őket vizsgáltatni.
• A hűtőkamrák ugyan helytakarékosak lehetnek, de jogi kötelezettséget, költséget és kockázatot jelentenek.
• Egy kisebb konyhának gyakran olcsóbb és biztonságosabb több hűtőszekrénnyel megoldani a tárolást, mint hűtőkamrába beruházni.